Egészen kicsi baba voltam járni nem tudtam,de ez nem akadályoz engem.Anyám levitt a Dunapartra kipakolt a szatyorból,leterítette a plédet és engem maga mellé ültetett a homokba elfordult valamiért és amikor visszanézett rémülten látta nem vagyok ott mellette.A homokban lefelé a víz felé két szív alakú párhuzamos mélyedés húzódott és én a víz szélén pancsiztam.A popsimon csúsztam le ha már járni nem tudtam.Csak szegény anyámnak ez nem volt vicces.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.